A k�vetkez� dolgokat �rdemes �tgondolnod, miel�tt kutyav�s�rl�sba kezden�l.

Ha �llat tart�s�ra sz�nta el mag�t, k�rj�k, idej�ben t�j�koz�djon annak ig�nyeir�l, felel�ss�g�r�l. Egy kutya (macska) j� esetben legal�bb 10-15 �vre sz�l, ez�rt ennek f�ggv�ny�ben kell gondolkodni. �llat�nak sz�ks�ge van megfelel� f�r�helyre, �lett�rre. Kuty�k eset�ben ennek legal�bb nagy kertnek kell lennie, de a legt�bb kutya emellett sosem veti meg a gazd�j�val tett k�z�s s�t�kat sem. Lak�sban tartott kuty�knak erre napi t�bbsz�r rendszeresen sz�ks�ge van! Egy kuty�t etetni, oltatni, f�reghajtatni kell, megfelel� felszerel�sekkel kell ell�tni, aminek tekint�lyes anyagi vonzata is van. A kutya felv�llal�s�val ezek is egy�tt j�rnak. A kuty�nak rendszeres foglalkoz�sra van sz�ks�ge, kuty�ja ig�nyli az �n t�rsas�g�t, sz�ks�ge 
van a szeretet�re �s az ir�ny�t�s�ra. A kuty�nak tudnia kell az alapvet� (neve, „gyere ide”, „nem szabad”) vez�nyszavakat, ami probl�mamentesebb� teszi k�z�s �let�ket. Ezenk�v�l m�g sok feladat elsaj�t�t�sa („�l", „fekszik”, „l�bhoz”) seg�theti az egy�tt�l�st, �s sz�mtalan olyan dolog van, mely a k�z�s egy�ttl�t eszk�z�vel hozz�j�rul kapcsolatuk m�ly�t�s�hez.

Sajnos vid�ken m�g mindig elterjedt szok�s, hogy a kuty�t egyszerûen kiengedik az utc�ra, hadd mozogja ki mag�t. Ez a magatart�s egy�ltal�n nem helyes, ugyanis sz�mtalan vesz�lyt �s kellemetlens�get okozhat m�s embereknek �s a kuty�j�nak (ezen kereszt�l �nnek) egyar�nt. Kuty�j�t mindig csak fel�gyelettel s�t�ltassa (azaz ketten menjenek el s�t�lni), lakott ter�leten szigor�an p�r�zon vezesse, �s lakatlan, biztons�gos helyen is csak akkor engedje el, ha biztos benne, hogy nem sz�kik el, visszaj�n �nh�z els� sz�ra. Ha kuty�ja nem megb�zhat�, harap�s, csak sz�jkos�rral s�t�ltassa! Kutyas�t�ltat�s k�zben mindig hordjon mag�val nejlonzacsk�t, lakott ter�leten a kutyapiszkot szedje �ssze, �s a legk�zelebbi kuk�ban helyezze el! Ezzel tiszt�n tarthatjuk telep�l�s�nket, r�ad�sul erre m�r a legt�bb helyi ebtart�si rendelet is k�telez minket.

Jelenleg Magyarorsz�gon nagyj�b�l.1 500 000 k�bor kutya �s ugyanennyi k�bor macska �l. A legt�bb ember nem kifejezetten teny�szt�si c�llal veszi a kuty�j�t/macsk�j�t, �s legt�bbj�k nem is k�v�n a sz�letend� k�lyk�kkel foglalkozni. K�rj�k �nt, vegye figyelembe ezt, �s el�re gondoskodjon r�la, hogy szuk�ja ne kapjon lehet�s�get k�lyk�k ell�s�re. Mi a csal�dtervez�s legbiztosabb m�dj�nak - amennyiben sohasem akar k�lyk�t - az ivartalan�t�st tartjuk. Szuk�k eset�ben ezzel megel�zhet�k a k�s�bb, esetlegesen id�skorban jelentkez� betegs�gek (eml�r�k, gennyes m�hgyullad�s) kialakul�sa. Nem igaz, hogy egy szuk�nak �let�ben legal�bb egyszer ellenie kell! Szuk�k eset�ben �ltal�ban nem jellemz� a viselked�s megv�ltoz�sa. Ezzel szemben hatalmas el�nyh�z jut a gazdi, hiszen  elmarad az �vi 2 t�zel�s, amely komoly probl�m�kat okozhat (ker�t�s sz�tszed�se a h�dol�k �ltal, a szuk�t �lland�an �vni kell, a lovagok szeren�dja �jszaka az ablak alatt…). Kanok eset�ben a kasztr�l�ssal �ltal�ban cs�kken a dominanci�ra val� hajlam, kiss� nyugodtabbak lesznek, cs�kken a jel�l�sek mennyis�ge a kertben, nem hajtj�k m�r olyan akt�van a szuk�kat, cs�kken az elcsavarg�s vesz�lye. Eme viselked�sek k�s�bbi intenzit�sa nagym�rt�kben f�gg att�l, milyen id�s korban lett kasztr�lva a kan. Az � eset�kben megel�zhet� a herer�k kialakul�sa, ami az ut�bbi n�h�ny �vben egyre gyakrabban fordul el�.

Mindennapjaink r�sze lett a k�bor kuty�k szomor� l�tv�nya. �tlen-szomjan, t�len fagyoskodva r�j�k az utc�kat. Sokszor hetekig l�tjuk �ket ugyanazon a k�rny�ken, m�gnem befogadja �ket valaki, vagy elviszi a sint�r, vagy m�r csak az �t sz�l�n tal�lkozunk vel�k el�tve, �lettelen�l. Szomor� sorsok, sz�vszaggat� l�tv�ny , az emberi felel�tlens�g, tudatlans�g k�vetkezm�nyei. Hogyan tehetn�nk ez ellen? A k�bor kuty�k t�bbs�ge nem k�v�nt szaporulatb�l sz�rmazik, ami annak a felel�tlen gyakorlatnak a k�vetkezm�nye, hogy a h�z k�r�l tartott kuty�k minden kontroll n�lk�l szaporodhatnak. A k�bor kutya k�rd�s mi�rt ismeretlen fogalom a szomsz�dos Ausztri�ban, N�metorsz�gban, vagy Amerik�ban? Mert ezeken a ter�leteken m�r �ltal�nosan elterjedt gyakorlat az ivartalanit�s. Ez az a fogalom, amely a kutyatart�k k�r�ben a legnagyobb vit�kat v�ltja ki, k�rd�sek �z�n�t hozza el�. Ivartalan�tsunk-e egy�ltal�n, ha igen akkor mikor, �s milyen hat�ssal lesz ez az �llat k�s�bbi �let�re? Nagyon sokan �gy gondolj�k, hogy v�tek megcsonk�tani egy �llatot �s ezzel megfosztani a szaporod�st�l. A term�szetben m�g vadon �l� kutyafajt�k csoportosan, falk�ban, �lnek. A falka �l�n a legr�termettebb vezet�, az alfa p�r �ll. A szaporod�s joga kiz�r�lagosan az �v�k. A legt�bb egyed sohasem jut abba a poz�ci�ba, hogy k�lykei legyenek. Ugyan�gy a h�zias�tott kuty�knak sem okoz semmif�le lelki elv�ltoz�st vagy s�r�l�st, hogy nem lesznek ut�daik. Ugyanakkor egyre t�bben sz�molnak be arr�l, hogy a szaporod�si lehet�s�ghez jut� kuty�juk ut�na nehezebben kezelhet�, nem fogad sz�t, vereked�sebb, sz�k�sebb. Ez szint�n az el�z�ekben le�rtakra vezethet� vissza. A kutya szaporodott, ezzel vezet� poz�ci�ban �rzi mag�t �s ezt a poz�ci�t pr�b�lja meg�rizni. Sokan �gy gondolj�k, hogy az ivartalan�t�s ut�n a kutya elh�zik. Amennyiben a kuty�j�t kiz�r�lag az tartotta megfelel� s�lyban, hogy ivarz�si id�ben hossz� id�re eltûnt, �s ev�s n�lk�l �ld�g�lt a t�zel� szuka lakhelye el�tt, vagy az �vente megsz�letend� alom sov�ny�totta le, nos, abban ez el�fordulhat. Ha a kutya kor�nak �s m�ret�nek megfelel� mennyis�gû �s min�s�gû t�pl�l�kot kap, nem fog elh�zni az ivartalan�t�s ut�n sem.

Mikor is ivartalan�tsunk?
A n�st�ny kuty�k ivartalan�t�s�val �rdemes megv�rni az els� t�zel�st, kan kuty�n�l az 1 �v k�r�li �letkort. Ekkora az �llat kifejl�dik, hormonszintje el�ri a feln�tt �llat�t.
Mi az ivartalan�t�s el�nye?
Els�sorban a meg nem sz�letett kiskuty�k t�mkelege. Ma Magyarorsz�gon csaknem egymilli� k�borl�, kivert kutya tal�lhat�. Ezek sz�m�t minden egyes nem k�v�nt alom szapor�tja. M�sodsorban az ivartalan�t�ssal cs�kkenthetj�k annak es�ly�t, hogy kuty�nkn�l ivarszervi daganat alakuljon ki.
Az id�ben elv�gzett ivartalan�t�ssal nagy val�sz�n�s�ggel megel�zhetj�k, hogy kuty�nk minden p�rz�si id�szakban nekiinduljon a nagyvil�gnak. 

Szeretn�nk el�rni, hogy minden gazd�s kuty�t, amelyek csak elk�boroltak, de valahol hazav�rj�k �ket, min�l el�bb visszajuttathassunk otthonukba. Ehhez az �n seg�ts�g�re is sz�ks�g�nk van, hiszen �nnek kell megoldania saj�t kuty�ja egyedi azonos�t�s�t, hogy mi az alapj�n visszajuttathassuk kuty�j�t. Egyedi azonos�t� jel fajtatiszta t�rzsk�nyves kuty�k eset�ben a tetov�l�s volt ez �v janu�rj�ig, amely viszont sajnos az esetek nagy t�bbs�g�ben nem l�tszik j�l, hi�nyos, vagy nincs is. Kuty�j�t, k�rj�k, l�ssa el nyak�rvvel, amelyre bil�t�n a saj�t nev�t, c�m�t �s telefonsz�m�t �rja f�l. Ugyanez megtehet� a nyak�rv bels� oldal�ra is, vagy b�rmilyen praktikus m�don, amit mi vagy a kutya megtal�l�ja haszn�lni tud. Mivel a nyak�rv sem biztos m�dszer, elveszhet, lelophatj�k a kuty�r�l, ez�rt van egy harmadik - a legbiztons�gosabb - lehet�s�g is.  Nyugat-Eur�pa ut�n m�r haz�nkban is egyre elterjedtebb a kuty�k mikrochippel val� ell�t�sa, amely t�rzsk�nyvezett kuty�kn�l id�nt�l k�telez�. Ez egy apr� szerkezet, amelyet a kutya b�re al� juttatnak injekci�s tû seg�ts�g�vel. Ez a kuty�t nem zavarja, passz�v, a sz�vetekbe be�gyaz�dva a kutya �lete v�g�ig mûk�d�k�pes. Csak abban az esetben ad jelet, ha megfelel� leolvas�val k�zel�tenek hozz�. Chipet ma Magyarorsz�gon minden veszetts�golt�s bead�s�ra jogosult �llatorvos be�ltethet, �ra v�ltoz�, 5000 Ft-n�l kezd�dik. Sajnos tudjuk, nem olcs�, de mi mindenk�pp hasznosnak tartan�nk, ha legk�zelebbi �llatorvosi l�togat�sakor kik�rn� orvosa v�lem�ny�t r�la.

(A sz�veg a Pilis�Budai kuty�sok honlapj�r�l sz�rmazik.)