Kistestû p�sztorkuty�ink a terel�s nagymesterei. K�zepes �s kis termet�kn�l fogva nagyon mozg�konyak, k�pesek pillanatok alatt a ny�j megfelelõ oldal�n�l - v�g�n�l lenni, a ny�jr�l elszakadt birk�t visszaterelni a t�bbihez vagy �pp csak k�rbeszaladni a falk�t.

A mai modern vil�gban sem szabad, hogy eltûnj�n ezekbõl a kuty�kb�l a terelõ�szt�n. Sajnos, egyre t�bb kitûnõ k�llemõ puli "felejti el" ezen k�pess�geit �s mutat �rdektelens�get az �lõ �llat ir�nt. A mai t�rzsk�nyvezett kuty�k gazd�inak is megadatott a lehetõs�g, hogy felm�rje, kuty�j�ban �lnek-e m�g eredeti munk�j�hoz sz�ks�ges �szt�n�k. Erre tal�lt�k ki a Terelõ�szt�n - pr�b�kat, ahol kutya �s gazd�ja tal�lkozik ny�jjal �s szakavatott b�r� b�r�lja el, a mozg�ssor, amit a kutya produk�l, az a j�t�k, a vad�szat vagy a terel�s mot�vumaib�l tevõdik-e �ssze. A terelõ kuty�t �rdekli a j�sz�g mozg�sa, azt igyekszik ker�teni, k�rbefutni mag�t�l, a leszakadt �llatot visszatereli a t�bbihez. Nem t�ri �s nem sebzi v�resre õket, de hat�rozottan kezeli "partner�t".

A vad�sz� kutya ezzel szemben hajkur�ssza a ny�jat, igyekszik felbomlasztani a k�tel�keket �s a laza csoportb�l azut�n kiv�laszt egyet �s azt õzi, hajtja. Gyakran felsebzi az �llatot �s egy�rtelmõen agressz�ven viselkedik a ny�jjal szemben, "tiszteletlen�l" b�nik a falk�val. A j�tsz� kutya j�tszik: lehasalva h�vja a "nagy, b�getõ kuty�kat" vagy k�rbeugr�lja õket, lelkesen csahol. Ebbõl a form�b�l egy idõ ut�n ak�r terel�s is lehet, de a vad�sz� kuty�k nem felelnek meg egy�ltal�n az �szt�npr�b�n. A mudik eg�szen m�sk�nt dolgoznak, mint a colliek. Am�g a collie "szemmel hajt", lassan, macskaszerõen lopakodva, addig a mudi csaholva rohang�l vagy kocogva k�s�ri a ny�jat. Munk�ban vill�mgyors, rep�l a fõ felett, vagy m�r v�gt�ban ugatva, vagy csak akkor, amikor el�ri a ny�jat. Kuty�j�t ismerõ juh�sznak �s figyelmes, gazd�j�t hõs�ggel k�vetõ kuty�nak kell lennie annak, aki ekkora sebess�g �s tõz mellett k�pes norm�lisan dolgozni �gy, hogy a ny�j mindig ott legyen, ahol kell, nem k�zelebb vagy t�volabb, �s nem lassabban vagy gyorsabban haladva elõre, mint ami a juh�sz szerint a megfelelõ. Sokszor a kuty�nak mag�nak kell eld�ntenie, mi a helyes, melyik ir�nyba kell mozdulnia, milyen sebess�ggel kell hajtania hogy a gazd�j�nak megfelelõ legyen. ezek a kuty�k gondolkodnak �s sz�molnak. a birka �s a gazda ismerete, valamint szemm�rt�k alapj�n d�ntenek. �s nagyon ritk�n t�vednek! Ma az akt�van dolgoz� kuty�k mellett a "ki�ll�t�si" egyedek is bemutathatj�k tehets�g�ket �s munkaszeretet�ket az Amatõr Terelõversenyeken.

Ezek a versenyek egyre n�pszerûbbek, pulisok, pumisok, mudisok �s angol p�sztorkuty�sok gyûlnek �ssze, hogy a kar�mban kialak�tott p�ly�n tegyenek pr�b�t �s teljes�ts�k az el�j�k ker�lõ akad�lyokat. Sok kutya - vezetõ p�ros itt forr �ssze igaz�n �s nagyon sok kutya eg�sz egyszerûen boldog �s kiegyens�lyozottabb lesz az akt�v terelõ edz�stõl �s a versenyekrõl, hisz itt van elem�ben, a fajt�t erre tal�lt�k ki. Sok gazda itt tanul meg igaz�n b�zni a kuty�j�ban �s hinni k�pess�geiben, elfogadni õt teljesen olyannak, amilyen. Adjunk lehetõs�get kedvenc fajt�nknak, hogy n�ha tal�lkozzon birk�val, marh�val, esetleg m�s l�basj�sz�ggal �s ne f�lts�k õt az ilyen tal�lkoz�sokt�l. �j oldal�r�l fogjuk megismerni �s a kutya - gazda sokkal szorosabb partnerkapcsolatt� m�ly�l, mint addig. egyet azonban ne felejts�nk el: csak alapjaiban fegyelmezett, azonnal beh�vhat�, meg�ll�that�, elsõ parancsra helyben marad� kuty�val menj�nk a ny�j k�zel�be!

(forr�s: vadaszkutya.hu)